„A globális közösségnek meg van a lehetősége arra, hogy megváltoztassa a nem fertőző betegségek terjedésének ütemét” – jelentette ki Margaret Chan, a WHO főigazgatója, a nem fertőző betegségek globális mutatóiról szóló 2014-es jelentés (Global status report on noncommunicable diseases 2014) ismertetésekor. „Évente mindössze fejenkénti 1-3 dollár ráfordítással az országok jelentősen csökkenthetik a nem fertőző betegségek előfordulását és a belőlük eredő halálesetek számát. 2015-ben minden országnak saját célkitűzéseket és költséghatékony lépéseket kell kidolgoznia. Amennyiben nem így lesz, akkor továbbra is több millióan fognak ideje korán meghalni” – idézte Chan szavait az MTI.
A jelentés szerint a nem fertőző betegségek okozta korai halálozások többsége megelőzhető. A 2012-ben regisztrált 38 millió ilyen haláleset közül 16 millió – 42 százalék – volt idő előtti és megelőzhető, szemben a 2000-ben regisztrált 14,6 millióval. A krónikus betegségekből eredő korai halálozások száma jelentősen csökkenthető a dohány- és alkoholtermékek fogyasztásának csökkentését, az egészségtelen táplálkozás és a mozgásszegény életmód visszaszorítását, valamint az általános egészségügyi ellátás javítását célzó kormányintézkedésekkel – húzta alá a jelentés.
Minden hatodik haláleset a dohányzáshoz köthető
Dohányzás szempontjából a hazai helyzet sem túlságosan biztató – ahogy azt az egeszseg.hu korábban megírta –, hiszen egy rendkívül elterjedt függőségről van szó, a férfiak harmada, a nők negyede él a nikotinnal. Összességében minden harmadik felnőtt dohányzik, így az EU-tagállamok között a legrosszabbak mezőnyébe tartozik Magyarország. A férfiak legalább 16, a nők legalább 19 évvel rövidítik meg életüket a dohányzással. A dohányzás káros következményei évente több mint négyszáz milliárd forintot emésztenek föl, minden hatodik haláleset a dohányzáshoz köthető. Aggasztó, hogy a fiatalok között a 13-15 éves korosztály körében gyorsan terjed a dohányzás, a növekedés mértéke 2008-2012 között több mint 12 százalék volt. A dohányzás elhagyása egyaránt csökkenti a szívrohamok kockázatát és súlyosságát – állapította meg az az új kutatás, amelyet az Európai Kardiológiai Társaság szeptember eleji kongresszusán mutattak be. A tanulmány egyik szerzője szerint sosem késő abbahagyni a dohányzást.
Itt támad az alkohol
A túlzott alkoholfogyasztásnak szintén nagyon súlyos egészségügyi – és persze társadalmi – hatásai vannak. Negatív hatással van az agy, a szív, a máj, illetve a hasnyálmirigy működésére. Hatása gyengíti az immunrendszert, illetve növeli a daganatos megbetegedések kockázatát is.
A rendszeres testmozgás többet segít, mint gondolná
Hazánkban a lakosság csupán 13 százaléka mozog hetente legalább háromszor, pedig ha az emberek elkezdenének rendszeresen sportolni, hét hónappal nőne meg a várható élettartam. A legújabb OECD felmérés szerint pedig a 30 vizsgált európai tagállamból Magyarországon a legmagasabb az elhízottak aránya. A „lustaság” így ugyanolyan rizikófaktornak tekinthető, mint a dohányzás vagy az elhízás. Még mindig kevesen tudják, hogy a testmozgás ténylegesen a leghatékonyabb egészségmegőrző módszerek közé tartozik. Rendszeres mozgással fokozható a szív és a tüdő teljesítőképessége, csökkenhet a vérzsírszint, a vérnyomás, a vércukorszint. Napi 2000 lépéssel, vagyis már napi 20 perc gyaloglással jelentősen csökkenthető a cukorbetegséget megelőző állapotban lévő páciensek szívrohamának és agyvérzésének kockázata. A Téli Sportágválasztó rendezvény egyik fontos célja éppen az volt, hogy felhívja a figyelmet a mozgás fontosságára, annak pozitív egészségügyi hatásaira.
A globális akcióterv a legfontosabb rizikófaktorokra figyel
A WHO dokumentuma szerint különösen az alacsony-, és közepes jövedelmű országokban van szükség még több erőfeszítésre: ezeken a területeken a nem fertőző betegségekben elhunytak száma meghaladja a fertőző betegségekben maghaltakét. A krónikus betegségekből eredő halálozások majdnem háromnegyede és a 16 millió korai haláleset 82 százaléka ezekben az országokban történik. A jelentés kitér a WHO 2013-2020-as globális akciótervére, amelynek célja, hogy 2025-ig 25 százalékkal csökkenjen a krónikus betegségek okozta halálesetek száma. Az ebben megfogalmazott kilenc globális célkitűzés között szerepel az olyan rizikófaktorok visszaszorítása, mint a dohányzás, a sófogyasztás, a mozgásszegény életmód, a magas vérnyomás és a túlzott alkoholfogyasztás. Sok országban már sikerrel bevezettek bizonyos intézkedéseket.
Komoly törekvések is vannak
A regionális, illetve országos szintű sikertörténetek között említi a jelentés Törökországot – a dohánytermékek árusítására és reklámozására vonatkozó szigorú korlátozásai –, Magyarországot – az egészségre káros étel- és italösszetevőkre kivetett adó -, és Argentínát, Brazíliát, Chilét, Kanadát, Mexikót és az Egyesült Államokat – a csomagolt ételek és a kenyerek sótartalmának csökkentése – miatt. Habár néhány ország komoly előrelépéseket tesz a globális célok elérése érdekében, a többség el van maradva. A nem fertőző betegségek hátráltatják a szegénység enyhítését célzó erőfeszítéseket és fenyegetést jelentenek a fejlődésre. Ha az emberek lebetegednek, vagy meghalnak életük teljében, akkor csökken a termelékenység. A betegségek kezelésének költségei pusztítóak lehetnek mind az egyénre, mind az ország egészségügyi rendszerére nézve – olvasható a WHO honlapján.
Hihetetlenül nagy összegekről van szó
A becslések szerint 2011 és 2025 között a nem fertőző betegségek 7000 milliárd dollárt fognak felemészteni az alacsony-, és közepes jövedelmű országokban. A WHO becslései szerint a krónikus betegségek okozta globális nyomás enyhítése ugyanakkor 11,2 milliárd dollárba kerülne évente, ami fejenkénti 1-3 dollár ráfordítást jelent.
Forrás: MTI/egeszseg.hu